Kókusz (Cocos nucifera) termés
Az élővilág rendszerezése az elmúlt két évszázadban sokat fejlődött, így rendszerezés egységei és hierarchiája számos alkalommal változtak, finomodtak. Habár az állandó kiállítás „Élet bárkájában” elsősorban az alaktani sokféleségre csodálkozhat rá a látogató, az egyes egységek további magyarázatok keresésére, elgondolkodásra késztethetik. Az evolúcióval, molekuláris taxonómiával IT-egységekben ismerkedhetnek meg.
A növényvilág rendszertanában 1) alaktani alapokon nyugvó; 2) az egyes növénycsoportokra jellemző kémia vegyületek alapján történő (kemotaxonómiai) és 3) a legújabb genetikai/leszármazási vonalakra építő rendszerek igyekeznek segíteni az eligazodást e gyönyörködtető, ugyanakkor zavarba ejtő sokféleségben.
A kapcsolódó tárgyleírások, valamint a kiemelt fajok bemutatása a látogatók ismereteinek elmélyítését szolgálják.
A kókuszdióa pálmák (Arecaceae) családjába tartozó a kókuszpálma (Cocos nucifera) termése. Tömege elérheti a 2 kg-ot. Eredeti őshazáját nem ismerjük. Valószínűleg az Indiai- vagy a Csendes-óceán szigetvilágából származik, de ma már a trópusokon mindenfelé megtalálható. Terjesztésében az ember is jelentős szerepet játszott. A legtöbb trópusi növényhez hasonlóan a kókusz is folyamatosan érik. A pálmafán egyszerre találhatunk virágot, még zöld, éretlen és érett termést is. A növény minden részét felhasználják élelmiszerként, italként, fűszerként, orvosságként, a legkülönbözőbb használati tárgyak alapanyagaként.
A ládavitrinben a kókusz termése látható többféle formában: hántolatlanul, ahogy természetben a kókuszpálmán látható; a gyümölcspultokról ismert formájában hántolva; valamint termése belső, fogyasztható részének reszeléke, ahogy fűszerpultokról ismerjük.
Szerző: Bauer Norbert (Növénytár: Herbarium Carpato-Pannonicum)