Gímszarvas (Cervus elaphus)
A gímszarvas a hazai erdeink emblematikus állata, elterjedésének központja Európa, de Észak-Afrikában és Ázsiában is vannak – általában kisebb – állományai. Számos alfaját írták le, de a faj rendszertani revíziója még várat magára. A legnagyobb termetű szarvasok közé tartozik, a hímek (bikák) akár az 500 kg-ot is elérhetik. Jellegzetessége az agancs, melyet a bikák a nőstényekért (tehenekért) folytatott harcok során használnak.
Az agancs felépítése az előző évi levetése után rögtön megkezdődik, fejlődése alatt vérerekben gazdag bőrrel (hánccsal) borított, sérülékeny. Naponta kb. 2,5 cm-t nő, és mintegy öt hónap alatt fejlődik ki teljesen. Ez alatt az idő alatt a bika egyéb csontjaiból fedezi a megnövekedett kalcium-szükségletet. Részben az agancsa, részben a húsa miatt az ember régtől fogva vadászik a gímszarvasra.
Állománya Magyarországon igen jelentős, mivel természetes ellenségei jóformán nincsenek, és a jelenlegi vadgazdálkodási gyakorlat miatt szinte korlátlanul tud szaporodni. A túltartott szarvasállomány rágásával mind gazdasági, mind természetvédelmi problémákat okoz, mivel az erdők nem tudnak természetes módon felújulni.