A képen látható, sajátos képződmény egy fából készült termálvízcső kalcitkitöltése. Herkulesfürdő melegforrásai által a csővezetékben hagyott – a fürdők üzemeltetői számra nyilvánvalóan nem kívánatos – emlék néhány év alatt, 1884–1890 közt keletkezett.
A semseyit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. A bemutatott példány a közeli Kisbányáról (Chiuzbaia) származik. Közepes hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérekben világszerte elterjedt, de mindenhol csak kis mennyiségben található.
A lazúrkő világosabb sávjait kalcit (CaCO3), az aranyszínű foltokat pirit (FeS2) alkotja. A példány az afganisztáni Badahsán tartományban található, legrégebben ismert előfordulási helyéről származik. Itt évezredek, egyes források szerint már 9000 év óta bányásszák. Manapság kizárólag díszítő- és drágakőként használatos, tehát faragványokat és ékszereket készítenek belőle, de alig kétszáz évvel ezelőtt még pigmentként, azaz festékalapanyagként is alkalmazták.
Ha alaposabban megnézzük a kép közepén lévő rücskös felszínű gömböcskéket, láthatjuk, hogy a „rücskök” valójában hegyes „tüskék”. Mivel a gömbök puhák és könnyen széthasadnak, elénk tárják keresztmetszetüket, így azt is megállapíthatjuk, hogy a „tüskék” sugarasan elhelyezkedő, megnyúlt kristálykák csúcsai.
Az andorit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. Alacsony hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérek ritka ásványa.
Papp Gábor, az Ásvány- és Kőzettár igazgatója huszonöt éve foglalkozik a Kárpát-övezet ásvány
