A természetbúvár teremben két montírozott karvaly is látható, egyik reptében, zsákmányolás közben, a másik békésen üldögél. Karmai között verebet tart, nem véletlenül. Feltűnően vékony, „pilincka” lábával nem tud olyan erős, küzdő zsákmányt ejteni, mint a baglyok vagy az egerészölyv, ezért szinte kizárólag madarakat fogyaszt. A téli etető gyakori „vendége”, bár nem a napraforgómagra pályázik, inkább az asztaltársaság tagjait tizedeli.
karvaly az állandó kiállításban (fotó: Szabados Tamás)
Leggyakoribb zsákmánya a házi és a mezei veréb, a citromsármány, a fekete rigó, a kék- és a széncinege. A nagyobb testű tojó a parlagi galambot is legyűri. Ügyes, rajtaütéses vadásztechnikáját városi környezetben (például a Margitszigeten vagy a Gellért-hegyen) is megfigyelhetjük. Március-április táján költ, a táplálékot a hím hordja, a tojó pedig apró darabokra szaggatja, majd porciózza a fiókáknak. Hazánkban védett.
karvaly az állandó kiállításban (fotó: Szabados Tamás)
szerző: Lovranits Júlia