Kőbe vésett közös örökségünk – A sztyeppei rovás legújabban feltárt emlékei
Az utóbbi évtizedek legjelentősebb ótürk rovásírásos leletanyaga került elő Belső-Ázsiában
A kiállítás már nem látogatható!
Ünnepélyes keretek között megnyitott a „Kőbe vésett közös örökségünk – A sztyeppei rovás legújabban feltárt emlékei” című tárlat. A megnyitón köszöntő beszédet mondott Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Lengyel Miklós képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár a Külgazdasági és Külügyminisztériumból, Shahin Majid oglu Mustafaev, a Nemzetközi Türk Akadémia elnöke és Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke. Az eseményen részt vettek a türk országok magyarországi nagykövetei; Tahir Taghizade nagykövet úr az Azerbajdzsáni Köztársaság képviseletében, Gülşen Karanis Ekşioğlu nagykövet asszony a Török Köztársaság képviseletében, Abdrasov Zsanibek nagykövet úr a Kazak Köztársaság képviseletében, és Talantbek Kushchubekov nagykövet úr a Kirgiz Köztársaság képviseletében. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Elif Türkislamoğlu, a TIKA (Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség) magyarországi főkoordinátora és Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezetének magyarországi képviselője.
A Nemzetközi Türk Akadémia, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány közös szervezésében Európában először a Magyar Természettudományi Múzeumban mutatják be az utóbbi évtizedek legjelentősebb, 2022 augusztusában, Mongóliában feltárt ótürk rovásírásos leletanyagáról készült kiállítást. A Nemzetközi Türk Akadémia tárlatát kiegészítik a Kárpát-medencében előkerült rovásleletek, az orhoni rovásfeliratos kőtömbök rekonstrukciói, honfoglalás és türk kori koponyák és azokról készült hiteles arcrekonstrukciók. A kiállítás 2022. december 13-tól 2023. január 31-ig tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában.
Az ünnepélyes megnyitón Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, az esemény házigazdája köszöntötte a vendégeket, és a kiállítás megvalósításában közreműködő szakembereket, szervezeteket, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a rovásírásos emlékek most első alkalommal láthatóak együttesen kiállítva.
Lengyel Miklós képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkár (Külgazdasági és Külügyminisztérium) köszöntő beszédében elmondta, hogy Magyarország Kormánya nemzetközi diplomáciai kapcsolatokat épített ki a türk államokkal, illetve elmondta, hogy 2019. szeptember 19-én, Budapesten nyitották meg a Türk Tanács (jelenleg Türk Államok Szervezete) európai képviseletét. Továbbá kiemelte, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumban most bemutatott kiállítás nemcsak a nemzetközi tudományos életben, hanem a kölcsönös kapcsolatok erősítésében is kiemelkedő szerepet játszik.
Ezt követően ünnepi köszöntő beszédet mondott Shahin Majid oglu Mustafaev, a Nemzetközi Türk Akadémia elnöke, aki hangsúlyozta a magyar nemzet és a türk nemzetek közös történelmi gyökereit és a magyar szakemberekkel való együttműködés jelentőségét. Beszédében megemlítette a Magyar Természettudományi Múzeum és a Kazak Nemzeti Múzeum között 2022 őszén megszületett együttműködési memorandumot, illetve a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány rokonnemzetek közötti „híd szerepét”, valamint Bíró András Zsolt tudományos és szervezői munkásságának kiemelt jelentőségét.
Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány elnöke, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus kutatója a türk országok magyarországi nagyköveteit és külföldi delegáltakat a saját anyanyelvükön köszöntötte. Köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum egyik úttörője a türk nemzetek országaival való tudományos együttműködéseknek. Az eurázsiai sztyeppe ősi népeinek antropológiai és genetikai vizsgálatát számos kutatási projekt keretében valósította meg a Magyar Természettudományi Múzeum az utóbbi években, amelyek nagyban hozzájárultak az ott élő népek embertani jellegének pontosabb megismeréséhez, és az ősi magyarsággal való kapcsolatainak korszerű vizsgálatához. Elmondta továbbá, hogy a magyarság ősi eredetének és kialakulásának vizsgálata egészen Közép-Ázsiába, illetve bizonyos komponensek révén még Belső-Ázsiába is elvezet. A magyarság sajátos kultúrájának egyik ősi eleme a rovásírás, amely a türk népekkel közös örökségünk egy fontos elemét képezi. A kiállításon bemutatott legújabb mongóliai lelet ennek az ősi hagyatéknak talán a legkorábbi eleme lehet.
A köszöntő beszédeket két előadás követte.
A rovásfeliratokat Napil Bazylkhan, a feltárásban közreműködő turkológus történész, a Nemzetközi Türk Akadémia munkatársa ismertette, „Kutlug kagán emlékműve és írásos sírköve” című előadásában.
A régészeti feltárásról Enkhtur Altangerel, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézet vezetője tartott előadást.
A Nemzetközi Türk Akadémia a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvánnyal, valamint az UNESCO-val közösen, december 15-én Párizsban mutatják be az eredeti leletekről készült fotókat, a feltárás folyamatáról készült szakmai vázlatokat és dokumentációkat.
Az utóbbi évtizedek legjelentősebb (2022 augusztusában, Mongóliában feltárt) ótürk rovásírásos leletanyagát bemutató tablók
Egy honfoglalás kori koponya és egy Altaj-vidéki türk kori koponya – és azok arcrekonstrukciói a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményéből
Orhon-völgyi kősztélé rekonstrukciók a Magyar-Turán Alapítvány gyűjteményéből
Magyar rovásírásos tárgyak
A magyar rovásjelek nagyítón keresztül jól kivehetőek a kiállításon (Tessedik Sámuel Múzeum gyűjteményéből)
A most felfedezett új feliratok rendkívüli jelentőségűek. Készítésük az eddigi legrégebbinek tartott, összefüggő, ótürk nyelven és ótürk rovásírással leírt nyelvemlékekhez, az ún. orhoni feliratokhoz képest jóval előbbre datálható. A Nemzetközi Türk Akadémia és a Mongol Régészeti Intézet szakemberei 2019-ben megkezdett kutatásaikat folytatták az arhangay-i Nomgon-síkságon (Mongólia). A feltárt, körülbelül 250 négyzetméteres komplexumban 2022 augusztusában felfedeztek egy követ, amelynek egyik oldala ótürk, a másik oldala szogd nyelvű feliratot tartalmaz. A kutatók feltételezik, hogy a követ a 692-ben elhunyt Ilterish Kutlug kagán tiszteletére emelték.
Ilterish Kutlug kagán Bilge és Kültegin kagánok apja volt, akik emlékét az orhoni feliratok néven ismertté vált és a mongóliai Orhon-völgyben 1889-ben felfedezett rovásfeliratos obeliszkek őrzik.
A Türk Kaganátusból elterjedő írásnak több változata alakult ki az eurázsiai sztyeppen. A szakértők szerint az ótürk rovásírásból alakult ki a sztyeppei rovásírások nagy része (pl. a kazár), valamint a Kárpát-medencében megjelenő avar és honfoglalás kori írásrendszer is.
A Kárpát-medencében az avar kortól a középkorig fellelt rovásos szövegek több változata ismert, amelyek közös kulturális gyökerekre vezethetők vissza. A mostani felfedezés a rovásrendszer közös kulturális eredete miatt a magyar történettudomány szempontjából is kiemelten fontos.