Kora tavaszi állatok

Az erdőszélek talán legfeltűnőbb kora tavaszi rovara.

A nappali pávaszem trópusi lepkéket idéző színvilága ellenére kifejezetten mérsékelt övi faj.

Bár sok nünükefajnak van kékes árnyalata, a kék nünükénél nincs köztük kékebb.

Ez a faj nevét furcsa alakú fejéről kapta: ajaktapogatói különösen vastagok és hosszúak, enyhén kihegyesedők, azaz csőrszerűek.

Egy helyben lebeg, akár a kolibri.

Családjának talán legtarkább hazai képviselője, ugyanis a hím elülső szárnyának külső felét nagy narancsvörös "hajnalpírfolt" díszíti.

Lombos erdők, parkok, kertes övezetek gyakori madara.

A csuszkák akár fejjel lefelé is képesek mozogni a fák ágain.

Az áttelelő petékből tavasszal kikelő szöcskelárvák közül az elsők közé tartoznak a lombszöcskék.

Nos, itt a tavasz, a kifejlett rovarként átvészelt tél után a poloskák távoznak a meleg lakásokból, és a lombjukat éppen hajtani készülő fák felé veszik az irányt.

Tavasszal a mezei tücsöknek csak a lárvájával találkozhatunk.