A gyakori lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori, őshonos fajunk. Sárból készült építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtaláljuk. A nőstény lopódarázs pókokra vadászik.
A leggyakoribb kiömlési (vulkáni) magmás kőzet, mely a földköpeny peridotit kőzetének részleges olvadása során keletkezik. Az óceáni kéreg fő alkotója, de a kontinenseken belül is a leggyakoribb kiömlési kőzet, mely folyékonysága miatt nagy területen szétterülő lávatakarót alkothat (Dekkán- és Parana-plató, Etióp-magasföld, Nyugat-Szibéria).
4. osztályos környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódva: Tankönyv fejezetének címe: III. Itthon vagyok
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) digitális oktatási anyagainak kapcsolódási pontjai a 2020-as Nemzeti alaptantervhez
5. osztályos természetismeret tantárgyhoz kapcsolódva: Tankönyv fejezetének címe: VII. Felszíni és felszín alatti vizek
A fiatal férfit a rangjához illően gazdag melléklettel helyezték nyugalomra: aranyozott lószerszámokat és csatokat, valamint feltehetően ruhadíszként szolgáló gránátberakásos aranylemezkéket is találtak a sírjában. A halott lába mellett egy ló koponyája is feküdt, amelyhez bronzcsengő és vaskolomp tartozott. Ezek nyelvét – ázsiai eredetű hun szokás szerint – a sírba helyezés előtt szándékosan eltávolították.
A Zefír-boglárka típusanyaga talán mégsem veszett el. Koy Tobiás (1857–1829) üvegskatulyás lepkegyűjteményének leltározása során ugyanis találtunk egy hímet. A Zefír boglárka mellett számos olyan lepkére akadtunk az üvegdobozokban, amelyekhez a balkáni expedíciók sorozata előtt elhunyt Koy Tóbiás nem juthatott hozzá.
A fajt a XVIII. század végén gyűjtötték először az dél-oroszországi sztyeppvidéken. Első magyarországi előfordulását 1816-ban jelezték nyomtatásban, amely szerint Georg Dahl bécsi rovarkereskedő Buda környékén nagy számban gyűjtötte. Frivaldszky Imre naplójában 1830-ból jelzi a pesti Ördögmalomtól (a mai Dagály strandfürdő környéke). Négy évtized múlva már arról tudósít, hogy Budapest környékéről kipusztult a lepke.
A semseyit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. A bemutatott példány a közeli Kisbányáról (Chiuzbaia) származik. Közepes hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérekben világszerte elterjedt, de mindenhol csak kis mennyiségben található.
Ha alaposabban megnézzük a kép közepén lévő rücskös felszínű gömböcskéket, láthatjuk, hogy a „rücskök” valójában hegyes „tüskék”. Mivel a gömbök puhák és könnyen széthasadnak, elénk tárják keresztmetszetüket, így azt is megállapíthatjuk, hogy a „tüskék” sugarasan elhelyezkedő, megnyúlt kristálykák csúcsai.
Az andorit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. Alacsony hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérek ritka ásványa.
