A Lepkegyűjtemény a 12 ezer fiókban tárolt 1,7 millió példányával és az Állattár második legnagyobb gyűjteménye. A lepkék többségét (nagyjából 95 százalékát) a XX. században gyűjtötték, de jelentős a már klasszikusnak számító XIX. századi anyag is. A legelső példányok a XVIII. század végéről származnak.
A Kárpát-medencéből minden eddig ismert faj megtalálható a gyűjteményben. Ez a 650 ezer példányból álló gyűjteményrész a Nemzeti Gyűjtemény, amely a teljes anyag több mint harmadát teszi ki. A fennmaradó, családokként rendezett gyűjteményrészek (Általános Gyűjtemény) az összes állatföldrajzi régió lepkefaunáját felvonultatják. A palearktikus régió a lepkefajokkal legjobban képviselt terület, a gyűjtemény különösen gazdag a Balkán-félszigetről, Kis-Ázsiából, Türkmenisztánból, Mongóliából, Koreából és a mérsékeltövi Himalája-vidékről származó fajokban. A trópusi és más egzotikus területekről kevesebb példányt őrzünk. A fontosabb anyagok Afrika egyes területeiről (Etiópia, Ghána, Nigéria, Kelet-Afrika), Ausztrália keleti részéről (Queensland), Délkelet-Ázsiából (Nepál, Tajvan, Thaiföld, Vietnám) és Pápua Új-Guineából származnak.
A Nemzeti Gyűjtemény teljes egészében faji szinten azonosított, az Általános Gyűjteményben a példányok 75 százalékát határozták meg faji szintig. Egyes régi és a legfrissebb gyűjtések anyaga még preparálatlan, illetve preparált és cédulázott, de válogatatlan (mintegy 30 ezer példány).
Munkatársak
Főmuzeológus: Bálint Zsolt
Muzeológusok: Tóth Balázs, Katona Gergely
Preparátorok:
Önkéntesek: Kovács Sándor Tibor, Pál János, Varga Zoltán, Szabóky Csaba, Ronkay László
Darabszám, típusanyag
Teljes példányszám: közelítőleg 1,7 millió
Fajok száma: közelítőleg 75.000
Névhordozó típusok száma: közelítőleg 1.500
Szakkönyvtári állomány: mintegy 1.500 szakkönyv és 35.000 tudományos cikk különlenyomata
Nevezetes gyűjteményrészek
A Koy-gyűjtemény
Koy Tóbiás (1757–1829), a Kincstár kitüntetett hivatalnoka amatőr entomológusként is tevékenykedett. Korának híres rovarászaival cserekapcsolatban állt, így gyűjteményében nemcsak azok a rovarok kaptak helyet, melyeket saját maga fogott lakóhelye környékén, Budán, hanem másoktól kapott állatok is. A példányokat külön, zárt üvegskatulyákban helyezte el. Lepkegyűjteménye 1909-ben került a Műegyetemtől a Nemzeti Múzeum birtokába. A szovjet csapatok belövései okozta 1956-os tűzvész során a gyűjtemény nagy része elpusztult. A megmaradt 935 példányt erre a célra készült tárlószekrényben őrizzük.
Tovább a többi nevezetes gyűjteményrészhez
Hozzáférés
A Nemzeti Gyűjtemény (Kárpát-medencei lepkék) fajcsoportnév szintig kereshető Excel munkalapokon. A védett nappali lepkéket és a lángszinérfélék (boglárkalepkefélék, Lycaenidae) egy részét, valamint a nagy apolló (Parnassius apollo) teljes Kárpát-medencei anyagát egyedi nyilvántartású adatbázisba rendeztük.
Az Általános Gyűjteményben a pillangóformájúak (Papilionoidea) családjai genuszcsoport szintig Excel munkalapokon kereshetők. A többi gyűjteményrész revízió és rendezés alatt áll.
Típusanyagaink katalogizálása folyamatban van.
A következő személyek által javasolt lepkenevek (már részben publikált) listája érhető el: Frivaldszky Imre, Frivaldszky János, Schmidt Antal, Kovács Lajos, Szent-Ivány József, Gozmány László, Hreblay Márton.
A gyűjtemény a gyűjteményvezetővel vagy a kurátorral történt előzetes egyeztetés után munkaidőben látogatható.
A gyűjteményi anyag nagy része kölcsönözhető. A példányok kölcsönvételére irányuló kéréseket a gyűjteményvezetőhöz kell címezni: [email protected] A kölcsönzési idő típusok esetében 3-6 hónap, egyéb anyagok esetében maximum 12 hónap. [link]
Helyszíni kutatásokra engedélyt [link] legalább három munkanappal a tervezett látogatás előtt kell kérni.