A gyűjtemény fajszámát és feldolgozottságát tekintve a világon az első tíz hártyásszárnyú-gyűjtemény közé sorolható, méretében pedig az Állattár harmadik legnagyobb gyűjteménye,
A példányok nagy része a Kárpát-medencéből származik, de értékes anyagot őrzünk a palearktikus régióból (Mongólia, Koreai-félsziget), az ausztrálázsiai trópusi területekről (Új-Guinea, Kelet-Ausztrália) és Dél-Amerikából (Argentína, Brazília). Nemzetközi szinten is jelentős anyag található a Symphyta, Ichneumonoidea, Chalcidoidea, Chrysidoidea, Sphecoidea, Pompiloidea, Formicidae és Apoidea csoportokban. Gubacsképződmény-gyűjteménye a világ legnagyobb ilyen típusú gyűjteménye.
A Hártyásszárnyúak gyűjteményének története
Munkatársak
Főmuzeológus: Vas Zoltán
Preparátorok:
Önkéntes: Domonkos Istvánné
Darabszám, típusanyag
Teljes példányszám: mintegy 900 ezer
Típusok száma: 10 ezer
Feldolgozatlan anyag mennyisége: 7500 fiola
Fészek-, fészekjárat- és ivadékbölcső-gyűjtemény: 300 db
Gubacsképződmények gyűjteménye: 31377 boríték
Hozzáférés
Példányalapú, helyben használható digitális nyilvántartás készült az az Ichneumonidae gyűjtemény feldolgozott részéről (>31 ezer példány), a típusok jelentős részéről (>8.000 példány) és a hazai védett hártyásszárnyú fajok egyedeiről (>2000 példány).
A gyűjtemény a gyűjteményvezetővel történt előzetes egyeztetés után látogatható: [email protected]
A gyűjteményi anyag nagy része kölcsönözhető. A példányok kölcsönvételére irányuló kéréseket a gyűjteményvezetőhöz kell címezni. A kölcsönzési idő típusok esetében 3-6 hónap, egyéb anyagok esetében maximum 12 hónap. [link]
Helyszíni kutatásokra engedélyt [link] legalább három munkanappal a tervezett látogatás előtt kell kérni.